"Visszatértemben, amikor Assur és Istar révén az ellenségeim fölé kerekedtem, Susa városát, a fővárost, isteneik lakóhelyét, ezek kinyilatkoztatásinak székhelyét elfoglaltam. Assur és Istar szavára betörtem palotáiba és vigalomban lakoztam bennük. Kinyitván kincseskamráikat, a bennük felhalmozott ezüstöt, aranyat, vagyont, kincset, amelyet Elam királyai a korábbi időktől a mai napig összegyűjtöttek, és elhelyeztek, és amelyekre egyetlen ellenség sem nyújtotta ki a kezét, a kincstárak belsejéből mind kihordtam, a zsákmányba számoltam. 

Elam királyának főembereit mint a kövér barmot, gyorsan leöldöstem. Katonáit leszúrtam, 4x3600-at, akik életben maradtak közülük, megvakítottam. A megmaradt lakosságot lemészároltam. Szétdarabolt húsukat a kutyákkal etettem fel, a disznókkal, farkasokkal, keselyűkkel és a halakkal az édesvizű tengerben. - Hirimme város népét a fegyverekkel levágván, egyetlen egy sem maradt meg. A holttestüket oszlopokra akasztván, körülvettem velük a várost.

Susa város zikkuratját, amely drágakővel volt kirakva, szétromboltam, leszedtem róla a szarvat, amely fénylő bronzból volt készítve. Susinak istent, a kinyilatkoztatásuk istenét, aki a titkok kamrájában lakozik, és istenségének képét senki nem láthatja [... és egyéb istenek felsorolása következik] ezeket az isteneket és istennőket a kincseikkel, vagyonukkal, holmijukkal, papjaikkal együtt mind Asszíriának zsákmányul ejtettem.

A királyok 32 szobrát, amely aranyból, ezüstből, bronzból, márványból készült ... Asszíriába vittem. Elszállíttattam a sedu és lamassu szobrokat, a palota kapuk őrzőit, valahány csak volt, elmozdítottam a dühöngő bikákat, amelyek a kapukhoz tartoztak. Elam szentélyit a teljes megsemmisülésig elpusztítottam. Isteneit és istennőit a szeleknek adtam. A korai és kései királyinak nyughelyeit, akik nem félték Assur és Istar isteneket, leromboltam, elpusztítottam, a napfényre vetettem. A csontjaikat Asszíriába hoztam, ezzel szellemük nyugalmát megháborítottam, megtagadtam tőlük a halotti étel- és italáldozatot. Egy hónap és 25 nap folyamán pusztasággá tettem Elam tartományt, sót és sihlu füvet vetettem el fölötte. A királyok lányit, nővéreit Asszíria számára zsákmányul ejtettem. Susa, Madaktu, Haltemas városok, és a többi városok porát kiszántván jelképesen Asszíriába vitettem." (669-629)

A város két részből áll, mert középen az Eufrátesz osztja ketté. A körbefutó falak mindkét oldalon a folyóig nyúlnak és onnan a part mentén mindkét oldalt égetett téglából emelt falak húzódnak. Magát a várost három- és négy-emeletes házak alkotják és egyenes utak szelik át, melyek, éppúgy mint a keresztutak, a folyóhoz vezetnek. A folyó menti falakhoz érkező utak végén kapuk találhatók, számuk megegyezik az utcák számával. A falon belül húzódik egy másik fal is, mely nem sokkal gyengébb az előbbinél, csak alacsonyabb. Az isten bronzkapus szentélye a város közepén áll, a szentély közepén zömök torony emelkedik, melynek szélessége és magassága egy sztadion. Ennek a tetején egy másik torony áll, azon egy harmadik és így tovább, összesen nyolc torony.

A felvezető lépcsősor valamennyi tornyon körbefut, s a közepe táján egy pihenőhely van nyugvószékekkel, hogy akik felmásznak, megpihenhessenek. Az utolsó toronyban nagy szentély található, melyben egy magasra vetett ágyat és egy aranyozott asztalt helyeztek el. Istenkép azonban nem található benne. Éjjel egyetlen férfi sem léphet be ide, csakis egy helybeli asszony, akit az isten választott ki valamennyi ottani nő közül.